Szívszorító olvasmány a Magyar Narancsban 2010 elején megjelent , valószínűleg utolsó interjú...Előadások , amikben már nem láthatta a közönség és tervek , amik már nem valósulhattak meg...
" Szeretnék tető alá hozni egy énekversenyt, amihez Plácido Domingo adta az ötletet, amikor nyáron Magyarországon rendezte meg az Operaliát. Márciusban abban a megtiszteltetésben lesz részem, hogy együtt lépek fel vele a Simon Boccanegrában Zürichben, ahol a bariton címszerepet énekli. Az egész úgy kezdődött, hogy bementem egy ingatlanközvetítőhöz a Székely Mihály utcában. Csak úgy rutinból megkérdeztem a tulajdonostól, egy fiatalembertől, hogy tudja-e, milyen utcában van a boltja. Fogalma sem volt arról, hogy kicsoda Székely Mihály. A másik lökést az adta meg, hogy valakivel beszélgettem, aki azt kérdezte, ki az a Gregor József. Akkor elkezdtem gondolkodni, hogy itt volt két, a maga módján világzseni, és szeretnék egy olyan énekversenyt alapítani, amiben ez a két énekes benne lesz. Valahol a tudatom mélyén az van, hogy ha esetleg nem leszek már, harmadikként csatlakozhatnék hozzájuk. Próbáltam lépéseket tenni, de azt felelték, hogy nem jó időszakban próbálkozom, mert az emberek nem nyitják meg a pénztárcájukat. Ennek ellenére nem adom fel. "
magyarnarancs.hu/film2/battyogok_folfele_-_polgar_laszlo_operaenekes-72908